Mint a szívverés. Amikor kinyomtatják (by Ani)

A felébredés után közvetlenül a mélyülés szakasza következik. Ez olyan két év hosszú szakasz. Ezalatt érted meg, hogy mi is történt veled. Hogy a felébredés során tapasztalt én hogyan kapcsolódik az ego énedhez és annak a világához. Ez egy nehéz szakasz. Sok a kérdés, kevés a hit és a bizonyosság. Rengeteg egos dolog jön fel a mélyből, és ég el a megértés tüzében.

Utána jön a kegyelmi időszak, amikor minden a helyére kerül, és elkezded élni a felébredettségedet. Kiteljesedsz, maga vagy a szeretet, maga vagy a béke. Minden úgy jó ahogy van. Látod az utadat, látod, hogy sodródsz valami felé, és bár minden bizonytalan, mégis maga vagy a bizonyosság a bizonytalanságban. Nekem ez olyan 6 évig tartott.

De ez a szakasz is véget ér. Nálam legalábbis véget ért. És ebben a kulcs, furcsa módon, a szeretet megélése volt.

A felébredés során megtapasztalod az általános, kifogyhatatlan és feltétel nélküli szeretetet. Ami nem különáll tőled, hanem egylényegű veled. Te magad vagy az. Ez egy végtelen kegyelem. Bámulatosan szép, kiegyensúlyozott, és csak úgy árad belőled. Maga a varázslat. De.

De érdekes módon egyfajta távolságot is teremt mindentől. És amiatt, hogy nincs benne hullámzás, hogy folyton áradó és mindig ugyanolyan, az ego én nehezen szokja meg. Kicsit olyan, mint a szívverés, amikor kinyomtatják. Szép-szép, de hiányzik belőle a dinamika. Hiányzik belőle az élet.

Nekem, sok-sok év általános szeretet után, felébredt bennem a vágy, hogy újra átélhessem az ego féle szeretetet, az ego világbéli szerelmet. Ahol a vágy eláraszt, ahol a szerelem intenzív, tele energiával. Ahol úgy hullámzik minden, hogy majd belehalok. Mégis azt érzem, hogy ez maga az élet.

Valahogy azt éreztem, hogy az önvalóm teljessége nem elég. Ego szinten is meg szeretném tapasztalni ugyanezt. És ezt ego szinten a szerelem általi összeolvadásban élhetem át. Egy lánnyal, aki viszont szeret. Akinek a szerelmével összeolvadva együtt élhetjük át az egység békéjét. Adja meg az ég. 😊

Attila