A tükör 4 törvénye – vajon létezik-e, és igaz-e?
Nos nézzük mi is ez a négy törvény. Íme:
1. Minden, amit a másikban kritizálok - ami ellen harcolok - az bennem is bennem van.
2. Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál - és azt sértőnek találom - az nincs feldolgozva még bennem.
3. Minden, amit a többiek kritizálnak bennem, harcolnak ellene, meg akarják változtatni - és ha ez engem nem sért - akkor az az ő feldolgozatlan problémájuk, tökéletlenségük, melyet rám vetítenek. mert nem tudnak szembenézni vele önmagukban.
4. Minden, amit én a másikban szeretek, az bennem is megvan, magamban szeretem, mert felismerem magam a másik személyiségében, mivel az egylénységünk mutatkozik meg. Ha azt gondolod, hogy minden valaki más hibája, akkor sokat fogsz szenvedni. Amikor rájössz, hogy minden önmagadból ered, akkor megismered, mind a békét, mind az örömöt.
(Tendzin Gyaco Dalai Láma)
Nos, akkor vizsgáljuk meg ezt felébredett szempontból.
Elsőnek, vajon ezek a törvények az igazi énre, azaz az önvalóra vonatkoznak? Már te is tudod a választ, hogy nem! Az igazi én csak figyel. Ott nincsenek gondolatok, érzések, cselekedetek, vélemények. Az igazi én csak van. Tehát őt nem érinti a tükör törvénye, hiszen nem kritizál, nem harcol, ő nem csinál semmit.
Akkor az egot érintik ezek a törvények? Nos, ez már bonyolultabb kérdés.
Először is tudnod kell, hogy az ego mint önálló akarattal rendelkező lény, úgy nem létezik. Az ego illúzió, azaz nem valóságos. Ez azt jelenti, hogy nem önálló entitás, hanem a teremtő által létrejött és általa folyamatosan irányított hologramszerűség, vagy gondolatmegnyilvánulás.
Mi, mint egok, abszolút valóságosnak éljük meg a világunkat. Mert a teremtő azt akarja, hogy így éljük meg. De a felébredés után, amikor rátalálunk az igazi énünkre, akkor meglátjuk azt is, hogy az ego énünk csak egy robot, aki azt teszi, gondolja, érzi, amit a teremtő programoz neki. És azt is meglátjuk, hogy az igazi énünk ebben a robotban lakik, de a robot életébe nincsen beleszólása. Csak figyeli a robot életét, tetteit, cselekedeteit, gondolatait, érzéseit. És tudja, hogy ezt mind a teremtő rakja oda.
Nos, ha ezt megértetted, akkor azt is meg kell értened, hogy a tükör törvényét, ha létezik, ki alkotja. A válaszod természetesen az, hogy azt is a teremtő csinálja.
De vajon csinált-e ilyen törvényt?
Itt ugyanazt tudom mondani, mint a karma esetében. Van hétmilliárd ember a földön. Minden nap interakcióba kerülünk sok másik egoval. Minden interakcióban kritizálok, harcolok, sértődök, szeretek. És ez mind megnyilvánul a másikban, vagy bennem a másiknak. De a hétmilliárd ember összes interakciójában? Csak nekem tűnik kivitelezhetetlennek? Csak nekem tűnik túl bonyolultnak? Csak nekem tűnik feleslegesnek?
A teremtő beprogramozza az egok minden mozzanatát, majd programoz hozzá még egy szabályt, a tükör törvényét, hogy mi történjen az interakcióikban?
Ennyire kötött világot teremtene? Te úgy tapasztalod, hogy a tükör törvénye minden pillanatban mindenkinél működik? Vagy csak néha? De akkor mi alapján dől el, hogy mikor működik és kinél? És az egok hány százaléka ismeri fel a tükröt a másikban? Az az ego, ami önálló tudattal, akarattal nem létezik! Vagyis ki ismeri fel a tükröt a másikban?
Érzed már, hogy kilóg a lóláb?
Ennek ellenére ugyanúgy mint a karmánál, van amikor azt tapasztaljuk, hogy a másik egy tükörként jelenik meg a számunkra. És segíthet megérteni jobban magunkat. Mert akkor és ott a teremtő ezt akarja. De nem gondolom, hogy ez mindenkire és minden pillanatban érvényes szabály lenne.
A teremtő tökéletes spontaneitással teremt. Ezt fontos megértened.
Nincs megírva előre semmi, és bármi bármikor megtörténhet, és az ellenkezője is. Vagyis tapasztalhatunk tükör törvényét, és tapasztalhatunk karmát is. De ezt általános érvényűnek és folyamatosan mindenkinél jelen lévőnek gondolni badarság. Az Isteni spontaneitás létét vennénk ki ezzel a teremtésből.
Vagyis végső konklúzióként azt mondhatom, hogy bizonyos szituációkban tükörként tapasztaljuk a másik egot. És bizonyos esetekben ezt felismerjük. És bizonyos esetekben tanulunk is belőle. Pont akkor, amikor a teremtő azt akarja, hogy ezt így tapasztaljuk. De általános szabálynak beállítani, ugyanúgy mint a karmát, szerintem nem szabad. Mert ezzel a szabállyal magát a teremtő korlátozná saját magát. Minek tenné? Ő szabály nélkül is véghez tudja vinni ezt. Akkor, amikor akarja.
Tehát azt tanácsolom egoként, hogy ismerd fel, ha tapasztalod a tükör törvényét, és próbálj belőle tanulni. De ne a tükör törvénye alapján próbáld élni az életedet. És magának a törvénynek ne tulajdoníts túl nagy jelentőséget. Ismerd fel, ha megjelenik, tanulj belőle, aztán lépj tovább. De ne fanatizáld fétisnek, mint ahogy a karmát se. Mert ezek is mind illúziók. Nem valóságosak.
A fő feladatod az, hogy ébredj fel, hogy találd meg az igazi énedet. És ne a tükörrel meg a karmával hadakozz.
Követhetsz a
a Spiritualitás face oldalon is
Attila
