Engedd el a reinkarnációt (is)

Minden valamirevaló felébredt tanító azt mondja, hogy az igazi éned, az önvalód, valójában halhatatlan. Valójában nem csak hogy halhatatlan, hanem nem is született soha. Egyszerűbben úgy fogalmazhatunk, hogy az igazi énünk, akit a felébredés után tapasztalhatunk meg, az örök. Öröktől fogva van, és örökké létezni fog. Igen, az igazi énedről beszélek, nem a test elme rendszeredről. Ha másért nem, hogy legalább ezt megtapasztald, érdemes felébredni, hidd el nekem.

Nos vajon mi következik mindebből? Ha egy icipicike logika is van a gondolkodásodban, akkor már rájöttél te is, hogy ha valami örök, halhatatlan és sosem született, akkor az nem tud reinkarnálódni, vagyis nem tud újra és újraszületni, ugye? Jól gondolom? Naná, hogy jól gondolom.

Így a reinkarnáció nem érintheti az igazi énedet. Vagyis akkor mi az, ami reinkarnálódhat? Az, amit minden valamirevaló felébredett illúziónak, vagyis nem valóságosnak titulál. Nos mi az? Ki tudja? Naná, hogy az ego.

Így teljesen felesleges a reinkarnációval foglalkoznod. A felébredéshez egyáltalán nem visz közelebb. Sőt. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a spiritualitás igazi célja érdekel. Az igazi cél pedig a felébredés. Ott ahol a reinkarnációról beszélnek, ott nem jó helyen keresed a felébredést. Ott csak az egodat fényesítheted.

Mint ahogy az előző cikkemben tárgyalt karma sem érinti az igazi énedet, úgy a reinkarnáció sem hat rá. Engedd el ezt is. Csak egy újabb mese, ami tévútra visz. A karmától félned kell, a reinkarnáció kutatása meg csak simán felesleges időpocsékolás. Vajon több leszel attól a tudástól, hogy mi voltál, pontosabban, a nem valóságos egod, milyen nem valóságos személy vagy lény volt korábban? Jobb lesz ettől a tudástól az életed? Ugye hogy nem?

A felébredés az igazságról szól. Hogy te nem a test vagy, hanem valami egészen más. Ha azt a valamit sikerül megtalálnod, akkor hazaértél. De vajon téged az igazság érdekel? Vagy jobb hazugságban élni? Te döntesz. A reinkarnáció hazugság. Én szóltam.

Attila