Kornélia

Kornélia 2021 december 26-án tapasztalta meg a felébredést a személyes találkozónkon. Azóta több levelet is váltottunk, ahol a mélyülésével kapcsolatos megtapasztalásait írta meg nekem. Nemrég átalakítottam az azvagyok.hu weboldalamat, hogy kérdezhessetek, és hogy személyesebbé tegyem ezáltal a felébredés megértését. A legutóbbi levelét, és az arra írt válaszomat ezért feltöltöttem ide. Úgy gondolom, segítséggel szolgálhat más keresőknek.

Kedves Attila!

Elég nehezen tudok most írni, mert hogy a szavak kevesek, vagy félreérthetők, de az is igaz, hogy nem vagyok egy Hamvas Béla :D :D :D

Nagyon érdekes megélésem volt a minap egyik mélyülésem alatt....és ez egy villanásnyi felismerés, szóval nem egy hosszú megélés volt....Megpróbálom leírni:

Mivel én Az vagyok, hirtelen arra jöttem rá, hogy úgymond a "semmi" vagy "üresség" vagyok. És mindem ami itt formában van, az azért létezhet mert az üresség van. De ez az üresség nem olyan üresség, amit mi szó szerint értünk....de gondolom érted, mit akarok mondani....Szóval nagyon érdekes, hogy ha az Az valami lenne, akkor nem lehetne semmi forma, de így, hogy az Az a semmi, így benne megjelenhet a minden....

A másik, hogy nem tudok teljesen azonosulni Azzal, amit erre az ide-oda csúszkálásra értem, és ez kicsit szomorúvá tesz. De erről már beszéltünk sokat, hogy idővel. Azt vettem észre, hogy amikor csak vagyok és a vanságra figyelek, akkor a figyelmem nem fókuszál, de mikor valamit csinálok, olvasok, videót nézek, dolgozom bármit, akkor úgymond "elfelejtem", hogy vagyok....olyan mintha kizáródna ez a tudatosság....vagy ez, vagy az....és ez zavar engem. Persze elibém jött egy Spira videó:

alul belinkelve:

ahol mondja, hogy a kondicionáltságunk végett van ez, hogy egész életembe azt tanultam, hogy figyeljek valamire, és az elme így működik. Gondolom akkor idővel ez is majd szépen átalakul nálam. A videó egyelőre csak információt adott és nem fölismerést, :) úgyhogy még nem nyugodtam meg teljesen.

A felismerés az mindig segít. Például, ami nálam az elejétől téma, hogy elhiggyem, hogy Az vagyok, és nem ez a személy, ebben érzem, hogy haladtam, mert amióta volt az a felismerésem a testről, meg hogy minden illúzió, amit a múltkori levélben írtam, azóta már más....kezdem a testet másként megélni. Amióta tudok nem azonosulni vele, másként kezelem a fájdalmat, meg érdekes, hogy sokkal jobban jóba lettem vele. :D :D

Ja és még az is változott, hogy megnyugodtam abban, hogy mindenki majd a maga tempójában felébred, ha akar, vagy ha úgymond benne van az isteni tervbe, vagy tudod hogy értem....

Szóval kicsit bizonytalan voltam magamban, hogy én most tényleg felébredtem, mert hogy annyira egyszerű, és az orrunk előtt van, hogy nyilván ezt mindenki tudja, nem lehet nem tudni....és hogy most az emberek tényleg nem tudják, hogy ők nem a személy? Mert zavarba ejtő dolgokat mondanak a felébredésről, és hirtelen úgy tűnik, hogy persze hogy tudják. És akkor minek ezek a szatszangok, videók. De aztán kiderül, hogy nyilván csak információ szinten tudják, ahogy én is voltam ezzel. De akkor én tudtam, hogy nem vagyok felébredve.

Ja, meg az emberek ezt a felébredés szót több mindenre használják, most például arra is, hogy aki észreveszi a média manipulációját, az már felébredett. De egyéb ezos dolgoknál is.

Azt is észrevettem magamon, valahogy kezd ez is fellazulni, hogy hasonlítgassam magam másokkal. Azokkal az embereknél egyszerű, akik a misztikába merülnek bele, és hiába van az orruk előtt ez a "nonduális út" de egyáltalán nem érdekli őket. Mert a boldogságot még ebben remélik. Őket már teljesen nyugiba végig hallgatom és annyi, már nem idegesít fel.

A párommal volt egy próbálkozásom, mondjuk ő kért meg, hogy segítsek kicsit neki. Mert hogy ő próbál meditálni, relaxálni, de már nem megy neki, és nem találja azt a belső békét, amit azelőtt olyan jól érzett már....és akkor gondoltam, hogy de jó, akkor most itt az ideje, hogy megmutassam neki, hogy mi ez az egész. De félúton feladtam, mert annyira ragaszkodik ahhoz, hogy ő a test, és amit gondol az csakis az agyában történik, és hogy ő a személy aki irányítja a dolgokat, hogy inkább abbahagytam. Mert zavarba is jöttem, hogy nem tudok most mit tenni, mert hogy magyarázzam el egy vak embernek milyen a piros, főleg, hogy azt sem tudja, létezik a piros, mert nem is hallott róla. De érdekes, hogy most ezt teljesen el tudtam fogadni, hogy ez van. Meg azt is, hogy nekem most nem is ez a dolgom.

Nos itt tart az elmém nagy hadjárata: D :D még azért dúl-fúl, hibáztatja a Teremtőt, de érdekes, ahogy írtad, hogy azért rengeteg szép dolog van, hogy kezdenek ezek a szép dolgok is kirajzolódni....rájöttem, hogy a személyemet a rengeteg veszteségtől meg félelemtől, nagyon borús felhők vették körül, és már semmit nem láttam, vagyis érzékeltem ezekből a szép és jó dolgokból. Nyilván ez a forma világ nem azért jött létre, hogy csak szenvedjünk, amibe az én személyem már évekre beleragadt.

Jaj és még egy, sokszor írod a blogban, hogy a személy nem irányít semmit. És rájöttem, hogy az elme és az egész világ egy irányításmániás....még az ezotériában is az van, hogy vedd a kezedbe a sorsod. Nem csak a jelent, hanem még a múltat is irányítani akarjuk azzal, hogy ha így vagy úgy döntöttem volna....Úgyhogy kezdem ezt is megérteni, hogy a nem irányítás az nem azt jelenti, hogy akkor teljesen passzívan ülünk a semmibe, hanem aktívan "élvezzük", hogy az élet amit hoz. Tényleg mint egy színdarab, azzal a kivétellel, hogy ott tudjuk, vagyis ismerjük az egész szerepünket....az életben viszont a teljes ismeretlent kell elfogadnunk.

Szeretettel ölellek!

Kornélia

Szia Kornélia!

Nagyon szeretem a leveleidet. Bár azt hiszem, már mondtam ezt. Szeretem, mert őszinték, szeretem, mert látom, hogy sikerült a felébredés, szeretem olvasni, ahogy mélyülsz, ahogy vizsgálódsz, és számomra is érdekes meglátásaid vannak.

Pár dologra reflektálnék.

1. Első és legfontosabb a párod és a gyermeked. Én azt gondolom, hogy ülj le egyszer velük megbeszélni azt, hogy mi történt veled. Persze külön-külön. Kérd meg őket, hogy pár percig hallgassanak, míg elmondod az egészet. Mondd el, hogy létezik egy dolog, amit felébredésnek hívnak, amikor rátalálunk az igazi lényünkre. És hogy ez a lény milyen valójában. És hogy te ezt megtaláltad, hogy te Az vagy. És hogy ezt képes vagy nekik is megmutatni, de csak akkor, ha ezt ők is akarják. Nem akarod erőltetni, de ha úgy érzik, hogy kíváncsiak erre az igazi lényükre, akkor szóljanak, és akkor megmutatod nekik. Mondd el nekik, hogy lássák be, te ettől a felébredéstől ugyanaz maradtál, mint előtte voltál. De belül minden megváltozott. És hogy ez az, amit minden spirituális kereső keres. Ez az, amit megtapasztalt Buddha, Jézus, Mooji, Spira, Maharsi, Papaji, stb.....Csak el akartad ezt mondani, hogy tudjanak róla. És ha akarják, akkor ők is megtapasztalhatják ezt. De többet erről nem fogsz direktben beszélni. De fontosnak tartottad, hogy erről tudjanak. Ennyi. És utána engedd ezt el. Majd a teremtő eldönti, hogy hogyan legyen tovább. Persze ez csak az én javaslatom. De ha nem úgy adja, hogy erről beszámolj nekik, akkor persze ne.

2. Aztán az üresség, amiben benne megjelenik a minden. Ez pontosan így van. Nagyon jó meglátás megint. Én ezt szoktam tér-nek nevezni. A tér ürességből áll, mégis ebben az ürességből álló térben jelenik meg minden. Én abszolút értem és érzem ezt a teret, Mooji is sokat beszél erről. De épp nemrég ébresztettem fel egy másik hölgyet, ő nem érzékelte térnek. Még. Szerintem ez nem baj. De amiről írsz, szerintem te már szintén térként éled ezt meg. Vagyis az igazi énünk a tér. A tér anyagtalan, kortalan, nemtelen, névtelen. Semmiből van, de minden benne jelenik meg, mégpedig belőle jelenik meg minden. Én ezt találtam.

3. A Spira videó. Nagyon jó. Köszönöm neked. Énnekem sokszor sikerül "onnan" látnom az egot. De sokszor csak ego vagyok, vagy ahogy Spira mondja, a tárgyakra fókuszálok. De őszinte leszek, ez abszolút nem zavar. Lehet, hogy törekednem kellene többet arra, hogy AZ-ban legyek, és onnan nézzem az egot. De tényleg nem zavar, ha kiesek belőle. Elfogadtam, hogy akkor annak úgy kell lennie. A lényegen nem változtat. Amikor tudom, hogy Az vagyok, akkor tudom. Ha meg elfelejtem, vagyis kiesek belőle, akkor majd valamikor visszajön. És akkor megint tudom, hogy Az vagyok. Szerintem nem nagy ügy. Nekem ez teljesen normálisnak érződik. Nem élem meg problémának.

Bár, most hogy belegondolok, van, amikor engem is zavar ez. De csak bizonyos szituációkban. Például, sokszor észreveszem, hogy nem voltam jelen a pár perccel előbbi beszélgetésen. Nem néztem a szemébe, illetve nem láttam a szemébe a beszélgetőpartneremnek. Akár egy vásárlásnál a pénztárosnak, pultosnak. Bár beszéltem velük, de nem néztem a szemükbe, nem voltam jelen, nem voltam tudatos a szituációra. És ez zavarni szokott utána, hogy miért nem vagyok akkor jelen. De hiába törekszem rá, hiába tudom ezt már évek óta, még sincs javulás ebben. Itt például el vagyok akadva. De tudod, hogy van ez. Ennek így kell lennie. Valamiért. Ki tudja miért. Ez most ilyen. Talán egyszer majd megváltozik. Ez engem is zavar. De nem tudok ebben fejlődni. Ezt kell elfogadnom. Szóval ez a probléma valós. Még sose mondtam ezt ki így magamnak. Köszönöm ezt neked.

3. A test. Az ego, a test, nem az ellenségünk, hanem a barátunk. Nagyon jó, hogy ezt is kezded meglátni. Én elfogadom olyannak, amilyen. Sajnos az enyém gluténérzékeny, meg sok egyéb baja is van. És nem örülök neki, hogy ilyen. De ez van. Sokszor nagyon elfárad. Meg allergiás a virágporra is. De ebben a testben élek. Ezt adta, ez ilyen. Ezt kell megtapasztalnom. Csak szurkolni szoktam neki, hogy jobb legyen. És vannak dolgok, amiben sokat fejlődött a felébredés óta. Elvitt testszobrászhoz, aki rendberakta a derekamat, a vállamat. Azóta sokkal jobb. Az allergiám is sokkal jobb, mint régen. De például most valamire csalánkiütést csinált. Most ezt keresem, hogy mi nem tetszik neki. Mármint a testemnek. Mindig bedob valamit "játszani" :D

4. A felébredés. Végtelenül nagy a káosz ebben a témában. Ez is remek meglátás. Azért fogtam én is hozzá a blogomhoz, hogy tisztítsam ezt. De ez egy lehetetlen küldetés. Mert csak azután értik meg, ha már megtörtént velük. És olyan sok téves varázslatos dolog rakódik erre az egyszerű dologra, hogy hiába mondom, hogy a felébredés egyszerű, már nem hiszik el. Mert a csodát várják. Pedig ez maga a csoda, csak nem úgy, ahogy gondolják. Az én életemből már teljesen kikerült ez ezotéria. Kigyomlálódott. :D És hiába nézik meg a weboldalamat napi 200-an, mégis az otthoni hetemen csak 2-5 felébredés jelentkező van belőle. A többieknek nem kell a felébredés. Ezt el kell fogadnom nekem is.

5. Szenvedés. Az ego világa maga a szenvedés. De a szenvedés is a szép és jó dolgokhoz képest létezik. Önmagában nem. A duális világ ilyen. Azonban az ego csak a szenvedésre fókuszál. Ahogy egyre tudatosabb leszel, egyre többet észreveszed majd az ellentétét is. Amihez képest szenved. Ahogy írod is, hogy kezded ezt is meglátni. Aztán már ez az új lesz a fókuszban, és a szenvedés meg csak megtörténik a háttérben. Megcserélődik. De a szenvedés meg fog maradni, csak már nem fog zavarni. Ugyanúgy, mint a gondolatok. Azok se múlnak el, csak már nem fognak zavarni. A csend kerül előtérbe, és a gondolatok a háttérbe. :D

6. És hát az irányítás. Végtelenül szép megfogalmazás, ahogy írod. Lenyűgöző. Kicsit szokni kell ezt a "bizonytalanságot", az biztos. Hogy úgyse tudjuk, hogy mi fog történni. Valójában a felébredéssel felismerjük, hogy az irányítás csak látszatra volt a mienk. Nekem sokkal könnyebb azóta, amióta elfogadom, hogy úgy lesz, ahogy lesz. Vagy ahogy írtam, úgy akarom, ahogy lesz. :D

Szóval, innen úgy látszik, hogy fénysebességgel mélyülsz. És ez nekem is hitet ad, hogy van értelme csinálni ezt a blogot, meg mindent. Köszönöm Neked.

Ha engeded, akkor ezt az írásodat, és a válaszomat feltenném a weboldalra Kornélia címszóval a válaszok közé. Azt gondolom tanulságos lenne másoknak is. Persze, ha nem szeretnéd, akkor nem.

Végtelenül örülök neked.

Attila

Kedves Attila!

Köszönöm a válaszodat. Olyan érdekes volt, hogy megéreztem.....Leültem, elcsendesedtem, és az jelent meg, hogy megnyitom a mailjeimet, mert ott van a válasz. Megjelent a térben valami. Majd még többször elolvasom, de akartam reagálni, hogy persze nyugodtan tedd föl, hátha segít valakinek.

Érdekes, hogy az egész ezos utamon az volt a célom, hogy majd segítem az embereket mint tanító, gyógyító. És ez bennem most teljesen eltűnt....most ezt a mélyülő "új" világot szeretném megismerni....Nagyon érdekes, hogy tényleg kifelé jelenik meg a vágy, vagyis az ego kifelé akarta tanítani, gyógyítani az embereket, holott saját magát szerette volna, vagy nem tudom. De most olyan, mintha hullanának le a hamis hitrendszerek, és ezzel gyógyulna és tanulna, mint egy kisgyerek.

Igen, igaz, elmondom a fiamnak meg a páromnak. :)

Nagyon ölellek, köszönöm még egyszer!

Kornélia